Petőfi Sándor (Sárközy Krisztina)

Petőfi Sándor az 1848-1849-es forradalom legkiemelkedőbb arcai közé tartozik. 1823 január 1.-jén született Kiskőrösön. Édesapja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária. A költő egyetlen öccse, Petőfi István, 1825-ben született.
Az ifjú Petőfi Sándor élete során 9 iskolában tanult, már 5 évesen koptatta az iskolapadot. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecbányán tanult. Kiemelkedő volt a nyelvtanulásban, tudott latinul és németül. Később próbálkozott színészettel és fordítással is. Végül biztos írói állást kapott Pesten, a Pesti Divatlapnál, majd többfajta szépirodalmi lapnál is.
1847. szeptember 8.-án házasodott össze Erdődön feleségével, Szendrey Júliával, és 1848 december 15.-én született meg fiuk, Zoltán.

Petőfi 1846 közepén otthagyta a Divatlapot, írói társulatot akart szervezni. Megalakította a Tízek Társaságát Jókai Mór, Tompa Mihály, Degré Alajos, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán és Kerényi Frigyes társaságában. 1846 novemberében a társaság feloszlott.
A pesti ifjúság közt Petőfinek vezérszerepe volt 1848 januárjában, mikor elindultak a forradalmak. Március 13.-án megírta a Nemzeti dalt, március 14.-én összeállították a 12 pontot. Ezen az estén érkezett meg a bécsi forradalom híre. 1848. március 15 a pesti forradalom és egyszersmind Petőfi napja. Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére. A márciusi ifjak vezetőjeként a középpontba került, a forradalom az ő lakásáról indult, három társával együtt gyalogoltak át a Pilvax kávéházba, majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el a Nemzeti dalt. A Landerer nyomdában kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt, mint a szabad sajtó első termékét. A költő még aznap büszkén írta le versekben az aznap aratott győzelmeket. Később az egyetértés hanyatlott, és egyre többen gúnyolták Petőfit.
1849 január közepén áthelyeztette magát Bem József erdélyi hadseregéhez. Feleségét és fiát legjobb barátjára, Arany Jánosra bízta. Bem és Petőfi között apa-fiú kapcsolat alakult ki, Bem mindig is kímélni akarta Petőfit a harc veszélyeitől. Később Petőfi lemondott a katonáskodásról, mert házi őrizetbe vették. 1849 júliusában azonban Kossuth rájött, hogy még mindig szükség van Petőfire, ezért ő maga kérte meg, hogy csatlakozzon újra a hadsereghez.
Utolsó költeménye, a Szörnyü idő Mezőberényben kelt.
1849. július 31.-én látták utoljára, Segesváron.

(Sárközy Krisztina, II.C)